A GENFI REFORMÁTOROK FALÁNAK VÁZLATOS LEÍRÁSA
Az emlékmű felállításával Kálvin születésének 400. évfordulójára (1909) akartak a genfiek megfelelő módon emlékezni, annak a felavatására Luther 95 tétele kiszögezésének a 400. évfordulóján, 1917-ben került sor. Maga az emlékmű az egyetem 1872-ben épült központi épülete mögött elterülő egyetemi park (ez régen botanikus kert volt, ma “Bástyák sétánya” a neve) északi oldalát szegélyezi, ami hajdan egy bástyának a fala volt.
A fal közepén négy főalak hatalmas szobra látható: mind a négyen Genfben szolgáló reformátorok voltak: Farel Vilmos, Kálvin János, Béza Tódor és Knox János. Mindegyikük kezében könyv van, amely hármuk esetében a Szentírás, Béza esetében az Akadémia rendtartása. A fal és a kőlapokkal fedett sétány között vízzel töltött, hosszú díszmedence van. A kőlapokat a főalakok előtt három címer díszíti: a genfi, a berni és a skót címer. A sétány nyugati szélén egy kőépítményen Luther, a keleti részén Zwingli neve emlékeztet két nagy, de nem Genfben működött reformátorra.
A főalakoktól keletre haladva, egy dombormű bemutatja azt, hogy Skócia reformátora, Knox János, a Stuartok udvarában, Edinburgh-ban prédikál. Felette a Miatyánk angol szövege olvasható. A következő alak Williams Roger 1636-ban Amerikába kivándorolt angol puritán szobra, aki megalapította a Rhode Island-i gyarmatot, ahol az Újvilágban először iktatták törvénybe a teljes vallásszabadságot. A szobor mellett lévő dombormű az angol puritánok első kivándorló csoportját, a “Zarándok atyák”-at mutatja be, akik 1620-ban, még a hajón, szövetséget kötöttek és megígérték, hogy ragaszkodni fognak hitükhöz, terjesztik azt és egymást támogatják majd az új hazában. A dombormű fölött található szöveg részlet a “Mayflower” hajón kötött szövetségből.
A következő szobor Cromwell Olivéré, az angol puritánok vezéréé (1599–1658). A mellette levő domborműn ő már nem szerepel, hanem az a jelenet, amikor 1688-ban II. Jakab király lányának, Máriának a férjét, a Holland református orániai Vilmost megválasztják angol (és skót) királynak és a parlament tagjaival való találkozáskor a királyi pár ünnepélyesen megígéri a vallásszabadság fenntartását. A falba vésett szöveg is e kor történelmi eseményeivel kapcsolatos.
Az utolsó szobor a keleti oldalon Bocskay István, a “győztes erdélyi fejedelem” szobra. A felirat utal az 1606. évben kötött bécsi békére, amely által a fejedelem királyi Magyarországon is be akarta vezetni a vallásszabadságot, amely Erdélyben már fél évszázaddal korábban megvalósult. A dombormű Bocskayt a kassai országgyűlésen ábrázolja, amikor a fejedelem előterjeszti a bécsi békekötés pontjait. Mögötte áll kancellárja Kótay Mihály, a másik oldalán Alvinczy Péter kassai prédikátor. Előtte a mágnások (többnek szerepel a neve a domborműn), majd a (szepesi) városok képviselői állnak, az utolsó köztük az egyik Thököly, aki szepesi gróf volt. A dombormű két oldalán Bocskay Kassán tett kijelentése szerepel, amely szerint a hit, a lelkiismereti szabadság és a régi törvények értékesebbek a magyar nép számára az aranynál. A dombormű fölé bevésett latin nyelvű felirat a bécsi békéből idéz néhány sort. Ezek utalnak a vallásszabadságra és arra a kívánságra, hogy Magyarországot született magyarok kormányozzák. Bocskay szobra is, mint a fal legtöbb szobra, Landowski lengyel szobrász alkotása. A magyarországi református egyház egyébként annak idején az emlékmű felállításának a céljaira adományt küldött; a svájciak adománya után ez volt a legnagyobb.
Farel alakjától nyugat felé egy domborművön szerepel Farel-on kívül még két genfi reformátor: Viret és Froment. Ez azt a jelenetet ábrázolja, hogy 1534-ben, egy genfi magánházban megkeresztel Viret lelkész egy genfi gyermeket. Ez volt az első genfi kisded, akit nem a középkori egyház papja keresztelt. A domborművön láthatók a berni küldöttek, akik abból a célból érkeztek Genfbe, hogy megtudják: azonos-e a genfiek hite a berniekével? Ennek a megállapítása vezetett a két város későbbi szövetségkötéséhez.
A következő szobor Coligny Gáspár admirális (1519–72), francia hugenotta vezéré, akit Szent Bertalan éjszakán megöltek. De a mellette levő dombormű egy, a halála után bekövetkezett eseménnyel foglalkozik: azzal, hogy IV. Henrik francia király 1598-ban, több hugenotta vezető jelenlétében aláírja a francia reformátusoknak vallásszabadságot nyújtó Nantes-i egyezményt. A feliratok is erre az eseményre vonatkoznak.
Ezt követi Hallgatag Vilmos orániai herceg (1533–1584) szobra, aki hollandoknak a spanyolok ellen folytatott szabadságharcát vezette. A dombormű a németalföldi református tartományok egyességének, az 1579-ben megkötött Utrecht-i Uniónak az aláírását ábrázolja; az afölött látható holland szöveg is erre utal.
Végül az utolsó szobor Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelemé, aki a Nantes-i egyezmény felfüggesztése után sok francia hugenottát befogadott országába és 1685-ben kiadta a Potzdam-i Ediktumot, amely ezeknek a befogadottaknak vallásuk szabad gyakorlatát biztosította. A dombormű fogadásukat ábrázolja, az efelett levő német felirat részeket közöl ebből a rendeletből.
A fal nyugati oldalán az 1536. május 21-e dátuma olvasható. Ekkor fogadta el Genf, mint önálló köztársaság a reformációt és vezette be a kötelező iskolai oktatást. A fal keleti végénél az 1602. december 12-i dátum utal arra, hogy ekkor támadtak a Savoy-i herceg csapatai az alvó városra, aminek elfoglalását annak lakosai az azt követő nap reggeléig meghiúsítottak.
A reformátorok szoborcsoportja két oldalánál az 1536-os dátum Kálvin Institutio-jának a megjelenésére és az 1559-es dátum az Akadémia (a későbbi egyetem és a mai Kálvin Kollégium) megalapítására utalnak. A fal főfelirata: POST TENEBRAS LUX (A sötétség után jön a világosság), amely a reformáció óta a genfi címer felirata is.
Összeállította: Pósfay György